Merre tart a jóga?

Merre tart a jóga? Most igazán van ideje a jógagyakorlóknak és -oktatóknak elmélázni azon, hogy vajon mi lesz így a jógával?

A legsürgetőbb kérdés, ami meghatározza majd, milyen fordulatot vesz a következő években a jóga kalandos története, hogy a stúdiók vissza tudnak-e állni az eddigi működésre - tehát lesznek-e 20-30 fős vezetett órák, tanfolyamok, oktatóképzések? Nem azt állítom, hogy ez a legjobb módja a jóga átadásának, hanem hogy anyagilag ez működtette a "jógaipart", ez a forma adott olyan lendületet a jóga elterjedésének, ami az egyik legdinamikusabban fejlődő ágává tette a wellness bummnak.

Abban az esetben, ha a gyakorlók - érthetően - nem szeretnének összezsúfolva nagy létszámú órákon és képzéseken részt venni, sokkal kevesebb oktató fog tudni megélni a jóga tanításából. Eddig sem volt könnyű olyan profi rendszert létrehozni, ami nem csak egy-két oktató megélhetését képes biztosítani, de a kis létszámú gyakorlások már egy jobb helyen lévő terem költségeit is nehezen tudják kitermelni.

Persze itt van a digitalizáció: jógavideók, online tanfolyamok, interaktív zoomos képzések. Ezek viszonylag kis költséggel üzemeltethetők, viszont nagyon sok munka, technikai fejlesztés és önképzés szükséges ahhoz, hogy elfogadható minőséget produkáljon egy oktató. Az átállás zajlik, egyre többen tanulják meg kihasználni az online oktatásban rejlő lehetőségeket, akár a stúdiók látogatása mellett, annak kiegészítése képpen.

De mit hoz a jövő?

Számtalan cikket és blogbejegyzést elolvastam már a témában, és bár nem szeretnék jóslással foglalkozni, a következő gondolatokat találtam fontosnak, vagy legalábbis továbbgondolásra érdemesnek:

1. EGYETEMESSÉG

A jóga egyre inkább az emberiség egészének közös értékévé válik. Amióta kiszabadult Indiából, folyamatosan alakul, fejlődik, alkalmazkodik az igényekhez, és az indiai guruk helyét, (akik sokszor sajnos nem bizonyultak méltónak az elismerésre), túlnyomóan nyugati tanítók és gyakorlók kerülnek. Hogy ez mennyire tekinthető fejlődésnek, és mennyire értékvesztésnek, ez egyéni megítélés dolga, de meglátásom szerint a jóga mindig is egyetemes volt: az emberi tudattal foglalkozott, ami nem kultúra vagy nemzetiség függő. Indiában ugyanúgy szerteágazó irányzatok és megközelítések születtek, mint most Nyugaton, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

2. HARMÓNIA

A mozgás irányából a jóga gyakorlása egyre inkább tolódik majd a mentális tér felé. Mozgásra számtalan egyre hatékonyabb fitnesz és sport irányzat indul, de azt a holisztikus megközelítést, ami az embert egészében szemléli, kevés kezdeményezés képviseli a jógán kívül. Tehát a jógik nem az artistákra fognak hasonlítani, inkább valamiféle teljességet, harmóniát és stabilitást képviselnek majd, amiben benne van a tudatos életvitel, mozgás és gondolkodás is.

3. MEGSZABADULÁS

A jóga gyökerei között a védikus vonal a legrégebbi és legfontosabb: az emberi élet értelmének, a létezés lényegének keresése. Minden technika, gyakorlat és filozófiai fejtegetés ebbe az irányba mutat, erre készít fel. És ahogy több ezer éve, úgy most is kevesen vannak az igazán elhivatott gyakorlók, akik nem a hétköznapi élet javítására, vagy csodálatos fizikai és mentális képességek elérésére törekszenek, hanem a végső kérdésekre keresik a választ. Ahogy a jóga érettebbé válik Nyugaton is, egyre többen jutnak majd el a felismerésig, hogy a gyakorlásuk célja a tudat mibenlétének megértése, és nem az életkörülmények, fizikai képességek és mentális tulajdonságok sziszifuszi javítgatása.